Nem nehéz feladat, le kell írni a hiányzó betűket, később ellenőrizheted, hogy jól végezted-e a feladatot. Hiányzó betűk.

Egyszer egy nő kiment kaszálni, és elvitt egy teli tejet. Rossz volt az idő. Az asszony egy kancsó tejet tett a tejszínbe, hogy a tej ne melegedjen fel. Előfordult, hogy egy róka, aki inni akart a hőségtől, beszaladt a fák alá. Megérezte a tej szagát, bedugta a fejét a kancsóba, és elment.

A vágással foglalkozó nő nem látta, mi folyik a kancsója körül.

A róka könnyedén bedugja a fejét, de már nem tudja kihozni a lyukból: úgyis megrázza a fejét, és felemeli, meg lehajtja, de nem megy, és ez elég.

Mat_dama, kad niekas nepadeda, prad_jo prašyti ąsot_ geruoju: „Paleisk, ąsot_li, gan, jau pa_aidėme, paišdykavome, aš daugiau laiko neturiu". Bet visi lapės išmislai perniek - ąsotis kaip neleid_ia, taip neleid_ia.

Lap_ nekvaiša; ji sako ąsočiui: „Ne, palauk, a_ tave prigirdysiu, kad tu man_s nepaleidi". Nubėgo į upel_ ir prigirdė ąsot_. Ąsotis iš teisybės prig_rė, bet, prisisėm_s vandens, nutraukė ir lap_ dugnan.